A felnőtteknél előforduló inkontinencia különböző típusai
A stressz-vizeletinkontinencia azt jelenti, hogy a vizeletszivárgás valamilyen fizikai megerőltetés, például köhögés, tüsszentés vagy nevetés közben következik be. A nők körében ez a típus a leggyakoribb, férfiaknál azonban meglehetősen ritka.
A sürgősségi vizeletinkontinencia olyankor fordul elő, ha a vizelési késztetés hirtelen jelenik meg. A szivárgás mennyisége eltér: néhány csepptől a teljes hólyagürítésig bármi előfordulhat. A sürgősségi inkontinencia mögött húzódó okok is többféle eredetűek lehetnek: ide tartozik például a megnagyobbodott prosztata, valamilyen húgyúti fertőzés – vagy a túl sok ivás. A megfelelő kezeléshez tehát pontos diagnózisra van szükség.
A kevert vizeletinkontinencia a stressz- és a sürgősségi vizeletinkontinencia keveréke, azaz vizeletszivárgás sürgető vizelési inger és fizikai megerőltetés mellett is előfordulhat.
Túlfolyásos vizeletinkontinenciáról beszélünk, ha a húgyhólyag kiürülése nem teljes, és idővel visszamaradt vizelettel telik meg. A jelenség leggyakoribb oka a húgycső átjárhatóságának csökkenése – például a prosztata megnagyobbodása miatt. Az ürítést végző izom mozgásképtelensége is kiválthatja; e mögött diabéteszes neuropátia (cukorbetegség okozta idegkárosodás) húzódhat meg.
A neurológiai eredetű hólyag-rendellenesség kiváltó oka az agy, a gerincvelő vagy az idegek sérülése. Neurológiai eredetű hólyag-rendellenesség olyan betegeknél fordulhat elő, akik valamilyen trauma, agyi érkatasztrófa (stroke), szklerózis multiplex vagy Parkinson-kór miatt szenvedtek agy- vagy idegkárosodást.
Vizeletürítés utáni szivárgásról (PMD) akkor beszélünk, ha rögtön vizelés után akaratlan vizeletvesztés történik. Ez azért fordulhat elő, mert a húgycsőben maradt valamennyi vizelet. Ez a jelenség a férfiaknál elterjedtebb, és a gátat megnyomva gyakran megelőzhető, mivel így távozni tud a megmaradt vizelet. Olyan nőknél is előfordulhat azonban, akiknek gyengék a húgycsőtartó izmai.
A funkcionális vizeletinkontinencia az az eset, amikor az érintett személy valamilyen fajta mozgásképtelenség miatt nem tud időben kiérni a mosdóba. A gyengénlátás, a leromlott kognitív képességek és a csökkent mozgásképesség egyaránt okozhat funkcionális vizeletinkontinenciát.
